February 2012
12 posts
Arequipa és a Colca-kanyon →
La Paz után valószínűleg a világ legtöbb nagyvárosa kellemes élményt jelentett volna. Arequipa, Peru második legnépesebb települése, viszont önmagában is nagyon rendben volt. A hatalmas Santiagóhoz és Buenos Aireshez nyilván nem fair hasonlítani, mert azok sokmilliós, kozmopolita metropoliszok, de ezeket leszámítva egyértelműen Arequipa volt az eddigi kedvenc városom Dél-Amerikában. Az ideális,...
Néha bizony szoktam azon gondolkodni, hogy mi...
Eddig 2 dolog FIX:
1. Boldog leszek. 2. Ray-Banről Persolra váltok, mert most már felnőtt vagyok.
Chachani →
A hosszú távú utazás rendesen igénybe veszi a testet és a lelket egyaránt. Ott vannak a végtelen buszutak, a kényelmetlen ágyak, a langyos zuhanyok, a simlis taxisok, a fárasztó útitársak, a lassú internet, a bankautomaták által igazságtalanul felszámolt tranzakcós költségek, valamint az időeltolódás miatt hülye időpontban kezdődő európai focimeccsek. Mivel én még ezeknél a próbatételeknél is...
Érdekes adatok Bolíviáról →
“Az út egészséget és oktatást hozna nekünk, kérjük szépen, Elnök Testvér, építse csak meg.” “Az apám még nyíllal vadászott, hogy én gimnáziumba járhassak. Most akkor Önök, nagyurak, azt mondják, hogy ne fejlődhessünk tovább.” “José Ordóneznek üzenem San Ignacióba, hogy hagyja abba az útellenes szervezkedést, mert ha legközelebb meglátom az utcán, leverem a...
“You know, my best friend at home wears track suit bottoms.”
– Buenos Airesben tanulo, Londonban vegzett lengyel diak.
Ruta 36 →
Egy szórakozóhely, ahol a hangos zene és az alkohol mellé kokaint is lehet rendelni a pincértől, így leírva a világ legveszélyesebb és leginkább törvényen kívüli pontjának tűnhet. Annak ellenére is, hogy a világnak ma már elég kevés pontja van, ahol aki akar, ne vehetne meg viszonylag egyszerűen és veszélytelenül bármilyen tudatmódosító szert. Bár az üzleti modell Bolíviában sem legális, mégis az...
Le La Pazból →
Lebiciklizni a “Világ Legveszélyesebb Útján” gyakorlatilag kötelező program Dél-Amerikában. Amióta néhány éve megépült az újabb, La Pazt Bolívia északi, alföldi részével összekötő út, alig néhány autó használja a régi legveszélyesebb utat, ami spanyolul egyszerűen csak Carretera de la Muerte, Halálút néven ismert. Így nem hetente egy gépjármű, hanem csak évente átlagosan egy mountain...
Pampas de Yacuma →
Amikor egzotikus helyszínekről beszámoló írók a rovarsűrűséget akarják érzékeltetni, szúnyogfelhőkről szoktak beszámolni. Én itt, a Yacuma folyó mellett tanultam meg, hogy ha szúnyogfelhők vannak, akkor nincs semmi gond, hiszen ez azt jelenti, hogy lehet találni olyan földdarabokat, amelyek fölött nem lebegnek milliók a kis rohadékokból. Itt általában nem voltak felhők, csak összefüggő...
Hát gyerekek, azt én mindig csak viccből mondtam, hogy majd ha minden totálisan összeomlik, végre majd a magyar fiatalok is elkezdenek bulizni az apokalipszis tiszteletére, de az a helyzet, hogy szerintem az utóbbi tizenöt évben soha nem volt annyi jó és érdekes koncert Budapesten, mint mostanában.
(Mondjuk szerintem a Zola Jesus inkább érdekes, mint jó, de ez most lényegtelen.)
Ismét Latin-Amerikában →
Három hónap civilizált vakáció után már nagyon vágytam egy olyan helyre, ahol a szélső puszta hisztizéssel kiállíttat valakit az ellenfél csapatából, egyetlen quadra négy jó csaj zsúfolódik fel, a főútról pedig El Machetero nevű utca nyílik. Észak-Bolívia megfelelő célpontnak tűnt.
January 2012
19 posts
Cerro Rico, Potosí →
A legóvatosabb turisták közé tartozom. Maláriagyógyszert szedek. Csak elvétve eszem meg azt a gyümölcsöt, amit nem én mostam meg, és általában is odafigyelek az ételek tisztaságára. Nem megyek dél-amerikai városok veszélyes részeire. Legalábbis nem egyedül, részegen, és az éjszaka közepén, ahogy sokan teszik. Elolvasom az útikönyvek figyelmeztetéseit, és igyekszem is ezeket fejben tartani....
Meccs
Tekintve, hogy végre volt egy jó, végig izgalmas, kétesélyes, kemény, pörgős Barca-Madrid, az alábbiakat szeretném mondani:
1. Ez volt az első alkalom nagyon rég óta, hogy a Madrid a meccs nagyobb részében jobb volt a Barcelonánál. De hát ebben semmi meglepetés nincs, hiszen egyrészt azt már egy ideje lehet tudni, hogy a Madrid nagyon jó. Másrészt a Madrid az utolsó pillanatig rá volt...
Salar de Uyuni →
Dél-Amerika, és egyben a világ egyik legelképesztőbb darabja a Bolívia délnyugati csücskében található Salar de Uyuni. A világ legnagyobb sómezőjét nagyon régi álmom volt egyszer élőben is megnézni. Kevés hely volt indulás előtt a kihagyhatatlan célpontokat gyűjtő listán, de az Uyuni ezek közt is a dobogóra tudott kerülni. Így csak attól kellett félnem, hogy a nagyon felfokozott várakozásokat...
Érdekes adatok Chiléről →
Douglas Tompkins, a North Face márka alapítója 1991-ben vett egy szép darab földet Közép-Chilében. Aztán egy újabbat, egy még újabbat, és így tovább. Ma a Parque Pumalín több mint 3000 négyzetkilométeres természetvédelmi terület, és egyben gyönyörű példája annak, hogy a gonosz kapitalisták milyen csodálatos dolgokra képesek. A chilei kormánynak sokáig nem tetszett ez a szörnyű imperializmus, a...
San Pedro de Atacama →
A hosszú távú utazás egyik nagy előnye, hogy nyugodtan lehet utálni dolgokat. Népeket, helyeket, országokat, városokat, ételeket. Ha csak két hét van nyaralásra, szörnyű lenne, ha abból tíz nap borzasztó körülmények közt telne. Egy évbe viszon bőven belefér az időnkénti szájhúzás, és engem tulajdonképpen meglepett, hogy négy hónapot kellett utaznom az első igazán elviselhetetlen hely eléréséig. Ez...
“I shot a man in Brno
Just to watch him die.”
– Reinhard Heydrich
El Norte Grande →
A Kis-Észak után logikusan a Nagy-Észak, a chilei Norte Grande következett. Így hívják a 4000 kilométernél is hosszabb ország legészakibb, körülbelül 1000 kilométeres, és Chile többi részéhez képest relatíve széles darabját, amelynek a tengerparthoz közeli részével kezdtem. Abban az Iquiquében, amely a világ egyik legextrémebb fekvésű települése.
El Norte Chico →
La Serena minden szempontból jó választásnak bizonyult. Egyrészt mert hiába a sok napozó chilei, a környéken azért mást is lehetett csinálni, másrészt mert az itteni néhány napot három rendkívül szórakoztató argentin lány társaságában töltöttem. A természet törvényeinek megfelelően a legcsúnyább volt a legokosabb, míg a jellegzetes dél-amerikai szépségkirálynő-kinézettel megáldott Piának pontosan...
Sokan nem szerettétek még a Panamericanát a Fácsén →
Csalódott vagyok! Mondom, itt nem lesz többé exkluzív mikrokontent, csak ott.
Herkentyűk Chilében →
A két örök rivális, Argentína és Chile számtalan pályán versenyez egymással. Ezek közül is kiemelkedik az a harc, amelyet a világon a legjobb alapanyagokból, leggyengébben főző nemzetnek járó kupáért folytatnak. Az argentinoknak ott van a világ legjobb marhahúsa, amin kívül semmit nem tudnak a konyhaművészetről, míg a chileieknek hiába áll rendelkezésére a Csendes-óceán délkeleti részének minden...
Szeressétek a Panamericanát a Fácsén →
antonneutron:
martonbede:
Mert ezentúl ott nyomom a releváns latin-amerikai mikrokontentot, és itt nem lesz gyakorlatilag semmi. Aki a Panamericanát nem szereti, engem nem szeret!!!!!!
a zuckerberg megvette kilóra!!!
Rosszul tudod. A “barátaim” háta mögött eladtam a Panamericanát a Facebooknak.
Szeressétek a Panamericanát a Fácsén →
Mert ezentúl ott nyomom a releváns latin-amerikai mikrokontentot, és itt nem lesz gyakorlatilag semmi. Aki a Panamericanát nem szereti, engem nem szeret!!!!!!
Tök jó
Hogy idén azért nem megyek síelni, mert Dél-Amerikában vagyok, nem pedig azért, mert ilyen árfolyam mellett azt a jó kis gemütlich Ausztriát talán meg sem engedhetném magamnak.
Karácsonyi, születésnapi és szilveszteri... →
Ahogy egyszer már említettem, a blog mellettem írok naplót is. Az utóbbit inkább csak magamnak, de időnként kirakok ide belőle egy-egy részletet. Most öt nap jegyzetei következnek. Karácsony, a születésnapom és szilveszter Chile különböző pontjain. A kapcsos zárójelben szereplő magyarázatokat utólag írtam bele, a többi maga a megdöbbentő valóság. Azt hiszem ez az öt nap viszonylag jó képet ad...
December 2011
17 posts
Az első praktikus útikalauz a világ legszebb... →
Az Antarktisz után nem könnyű úticélt találni. Én a Holdon, a Mariana-árkon és a világ legszebb helyén gondolkodtam, és végül az utóbbinál maradtam. A Torres del Paine Nemzeti Park ott volt a közelben, Dél-Chilében, és egyébként is lényegesen olcsóbb a másik két opciónál. Ha pedig már ott jártam, össze is írtam, mit érdemes tudnia annak, aki nekivág a túrának.
Érdekes adatok Argentínáról →
Nem tudtam eldönteni, melyik a kedvenc argentin választási plakátom, két olyan erős versenyzőt láttam. Az egyik az itteni tél elején tartott önkormányzati választások egyik jelöltjét ajánlotta a választópolgárok figyelmébe, azzal a szöveggel, hogy “En Junio, Julio!”. A másik viszont csak annyit mondott, hogy “Azt gondoljuk, amit Ön”.
Last minute Antarktisz III: A tökéletes úticél →
Két nap a hajóút csak oda, az Antarktisz különlegessége viszont mindjárt az első partraszállásnál nyilvánvaló. Ilyen büdös kontinens nincs még egy a világon. A pingvinek szinte minden partszakaszon hatalmas kolóniákban fészkelnek, a pingvinguánó illata pedig sátorszerűen beborítja a környező négyzetkilométereket. Hajónk, az Antarctic Dreamen nemcsak azért adnak minden utasnak egy gumicsizmát az út...
Radio Puerto Varas
Szenteste simán rákeverték a Last Christmas-re az Ask-ot a Smithstől. Amúgy a chileiek lent ülnek a tóparton, és szarnak bele az egészbe.
Port Circumcision →
Una's Tits →
Una’s Tits are two towers of basalt, each topped by a cap of ice, guarding the entrance to the Lemaire Channel on the Antarctic Peninsula. With a highest summit is 747 m high, they are officially named “Una’s Tits” and are identified as such on navigation charts. The peaks appear on a British Antarctic Territory stamp although they are not identified as such.
Una was...
Last minute Antarktisz II: Expedíció-szerűség →
Az Antarktiszra turistaként szinte mindenki a dél-argentínai Ushuaia kikötőjéből (LINK) induló hajók fedélzetén jut el. Ezekre kétféleképpen lehet jegyet kapni. A kényelmesebb megoldás, amit az utasok többsége használ, pont ugyanolyan, mint bármilyen egyéb úticél esetében. A kedves potenciális utas hazájában beballag egy egzotikusabb célpontokkal is foglalkozó utazási irodába, végigböngészi a...
“It was all a dream
I used to read Matula Magazine
Inkei, Magyari and TBG up in...”
– Kirándulni azért egy kicsit unalmas dolog, ezt költöttem közben.
Last Minute Antarktisz I: A világ vége →
Messze van és elég drága, de ma már az Antarktisz is csak olyan úticél turistáknak, mint a másik hat kontinens. A déli sarkvidék jellegéből adódóan ráadásul az ide utazóknak nem kell egy csomó olyan veszélytől tartaniuk, mint a világ szinte minden egzotikus országában. Nincsenek zsebtolvajok, nem lehet a mosatlan gyümölcstől csúnya gyomorfertőzéseket összeszedni, és az öngyilkos tempóban hajtó...
Hús Argentínában →
Szép dolog az argentin futballkultúra, de egyfelől a nemzetet is csak világbajnokságok idején egyesíti, másrészt az országot sem teszi feltétlenül szimpatikussá az egész világ szemében. A Boca-River ellentét kibékíthetetlen, a Simeonéket és Tévezeket pedig nem minden gyomor veszi be. A hússal egészen más a helyzet. Az argentin hús – amihez hozzá sem kell tenni, hogy marháról van szó – egységbe...
November 2011
24 posts
A Perito Moreno és a Fitz Roy →
2005 januárjában az ismert erdőkerülő, újságíró és idősödő bulibútor Földes András magamra hagyott Etiópiában, hogy hazautazhasson egy nőhöz, akit két héttel közös elindulásunk előtt ismert meg. Sovány vigasz volt, hogy három héttel később már nem voltak együtt. Miközben én tüszős mandulagyulladásomat hordoztam körbe az etióp közegészségügy intézményein, azon gondolkodtam, hogy ezért a...
